„A problémát látjuk, a megoldást nem!”
Gulácsi Gábor – Kerényi Ádám cikke
a Közgazdasági Szemle 2023-októberi számában (1131-1172) (összesen 42 oldalon): https://epa.oszk.hu/00000/00017/00319/pdf/EPA00017_kozgazdasagi_szemle_2023_10_1131-1172.pdf
A bevezető első mondatai:
A 2010-ben alkotmányozó többséget szerző kormányzat a politikai rendszer autokratikus átalakításával (a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítésével), majd identitásharcos szerepvállalásával, továbbá az orosz–ukrán háborús helyzetben összezáró uniós szövetségi politikával szembeni különutas fellépéseivel elfordult az Európai Unió derékhadától.
Az uniós alapértékeket és a jogállamiságot veszélyeztető magyar tagállami magatartásra az EU a meglévő válságkezelő rendszereire sokáig nem tudott hatásosan válaszolni. 2022-ben végül az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus aktiválásával az uniós támogatások magyarországi igénybevételét jórészt felfüggesztette, és a jogállamiságot helyreállító intézkedések végrehajtásához kötötte. Az esszé célja, hogy koncepcionális magyarázatot adjon ezen uniós intézkedésekre. A tanulmány végén kísérletet teszünk arra, hogy forgatókönyveket fogalmazzunk meg a konfliktushelyzet jövőbeli alakulásáról.
A cikk fő fejezetei:
- A magyar politikai rendszer demokratikus jellemzőinek romlása
- A magyar kormányzat és az EU közötti 2010 utáni konfliktusok rövid kronológiája
- visszatérő, rutinszerűen kezelhető konfliktusok,
- az integrációt közvetlenül veszélyeztető konfliktusok és
- az EU mélyebb integrációs rendszereibe való belépés vagy a belőlük való kimaradás konfliktusai.
- Az EU törekvései az uniós alapértékek védelmének erősítésére
- (eszközök, erőfeszítések és teljesítmények)
- Miért futott bele a magyar kormány a támogatások felfüggesztésébe?
- Miért csak Magyarország ellen indult jogállamisági eljárás?
- A brexit kimutatható kárai
- Van-e visszaút Magyarország számára az EU derékhada felé a NER fenntartása mellett?
- Szuverenitás
- Nemzeti identitás és nemzetközi identitásharc
- A szavazóbázist képező kisegzisztenciák megvédése és a vészhelyzeti kormányzás
- A fejlesztési programok NER-hierarchia általi kontrollálása, új gazdasági elit kiválasztása és feltőkésítése
- Lánczi András, a kormányzati tanácsadó Századvég Alapítvány egykori vezetője: „Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Ezen azt értem, hogy olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban.” (Lánczi [2015])
- „Hétszeresére növeli a közbeszerzési győzelem esélyét a NER-es kapcsolat.” (Tóth [2022])
- Külföldi közvetlen tőkebefektetések vonzása ipari és közös szolgáltatóközponti kapacitások létesítésére
- Milyen magyarországi változásokat érhet el az EU a jogállamisági mechanizmus alkalmazásával?
- Forgatókönyvek a Magyarország politikai elkanyarodása miatti konfliktus jövőbeli alakulására
Összefoglalás
Magyarországon a 2010-es években a politikai rendszer autokratikus irányú átalakulása következett be. Ez az Európai Unió alapértékeinek (kiemelten a jogállamisági követelményeknek) a megsértésével járt. A magyar kormányzat a tagállami előnyök és kötelezettségek hosszú távú optimalizálását zárójelbe tette, és alárendelte az alkotmányozó többséget szerzett pártszövetség hatalma megőrzésének. Az EU is hamar szembesült a magyarországi demokrácia és a jogállamiság romlásával, ami ellen elsősorban az Európai Parlament ösztökélte a fellépést, de bebizonyosodott, hogy az EU erre szolgáló eszköze (a 7. cikk szerinti eljárás) nem hatásos. Az évtized végére az Európai Bizottság több kétes eredményességű erőfeszítés után javaslatot tett egy új eszközre, a jogállamisági mechanizmusra, amit a magyar és a lengyel ellenálláson túllépve sikerült is elfogadtatni az Európai Tanácsban. A jogállamisági mechanizmus létrehozását, majd alkalmazását a magyar kormányzat azzal is eszkalálta, hogy a 2015-ös menekültválságtól kezdve nemzetközi identitásharcba kezdett, és különutas politikát folytat az orosz–ukrán háború ügyében. Az Európai Unió „felvette a kesztyűt”, és a magyarországi választásokat követően a Bizottság aktiválta a jogállamisági mechanizmust, széles körben jogosultsági feltételekhez kötve az uniós támogatási eszközökhöz való hozzáférést. A konfliktus további éleződésével (a 7. cikk szerinti eljárás végigvitelével vagy a huxittal) nem számolunk. A brexit tapasztalatai és a dezintegrációs forgatókönyvek modellezése alapján a teljes dezintegráció nagyon súlyos veszteségekkel járna. Ezért a jogállamisági mechanizmus alkalmazása is valószínűleg időleges tűzszünetekben végződik. Ez az EU27-ben természetesen szerződéses szinten nem legalizálható helyzet lesz, de ha az EU kibővül, akkor egy kevesebb előnyt kínáló integrációs szegmenst a jogállamisági rendeletet meghaladó szinten is legalizálni kell. Bár Magyarországon valószínűleg a jogállamisági hiányosságokat korrigáló jogszabály-módosítások sora születik, és esetleg a kormányzat konfrontatív stílusa is enyhül, aminek köszönhetően az EU-támogatások egy jó részét is hozzáférhetővé teszik, de a magyarországi politikai rendszer demokratikus deficitje és autokrata jellege megmarad. Egy differenciált EU-integrációban egy új, kevesebbet kínáló integrációs zárvány képződik, amelyben Magyarország, saját szándéka ellenére, tartósan benne rekedhet.
…és legalább 170 hazai és nemzetközi hivatkozás a hazai EU-s állapotokról.