Béke párti vagy háború párti?
„Hazánk a Föld egyik elmegyógyintézete?”
A matematikusok, amikor egy problémát felvetnek, első lépésként meghatározzák a probléma értelmezési tartományát. Például leszögezik, hogy a háromszögekre vonatkozó meghatározások csak és kizárólag a síkidomokra érvényesek.
A mi politikusainknak eszük ágában sincs meghatározni világosan, az általuk felvetett probléma értelmezési tartományát!
Teszem azt az 1848-as szabadságharc leverésében az orosz hadsereg Ivan Fjodorovics Paszkevics tábornok vezetésével nem sokat cicózott, felhívást tettek közzé, majd néhány napra rá 200.000 fős hadsereggel megverték a magyar hadsereget. Feladva a leckét a ma magyar politikusainak, ki volt ekkor a háború- és ki volt a békepárti?
A lényeg az volt, hogy az oroszok nyertek.
A második világháborúban egyértelmű volt, hogy a németek kezdték a háborút, eljutottak Moszkváig, majd a szovjetek, amerikai segítséggel, megállították a németeket és Berlinig menetelve legyőzték a németeket Kelet-Európában. Ezek voltak a tények, a kiindulási helyzettől a háború európai befejezéséig. Hogy itt ki volt háború párti és ki nem, az teljesen értelmetlen kérdés lett volna.
A Szovjetunió felbomlásával Mihail Gorbacsov esélyt adott Kelet-Európának arra, hogy kilépjen a KGST kapcsolati rendszeréből és az Európai Unióihoz csatlakozzon… Ekkor sem vetődött fel a kérdés, hogy mit jelent a béke- és mit a háború pártiság.
A Szovjetunió felbomlásával egyezmények sora zárta le a Szovjet utódállamok sorsát. Például az Ukrajnában maradt atomfegyverek átadását az Orosz Föderációnak. Majd mindezek után sok-sok évvel, az Orosz Föderáció megtámadta Ukrajnát a Krimi területek megszerzéséért.
Itt ki volt a béke párti és ki a háború párti?
A jelen problémáink megoldása helyett nekünk maradt a háború- vs. békepárti dilemmánk.