„A vezetőnek bajban legelöl a helye, sikerben leghátul” (Nelson Mandela)
A sorsom jó kedvében hozott össze Évával. Elképesztően sok elfuserált találkozó után. Valamilyen okból úgy gondoltam, hogy a közoktatásunk alacsony szintjén képes lennék csapatépítéssel változtatni. De nagy marha voltam…
2007-ben a Statisztikai Hivatal nagyságrendben 3.600 általános iskolát tartott nyilván, ebből 1.400 volt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetben. Ezek a meghatározások akkor elfogadottak voltak. A lényeg az, hogy akkor úgy gondoltam naivan, hogy minden eszköz adott ebből a mély gödörből való kikecmergéshez:
- összehívtam országunk vezető pedagógusait, lelkesek voltak
- politikusaink támogattak
- vállalkozók összeadtak 400 milliót 10 hátrányos iskola átalakítására
- nem csak elköltöttük, sikerrel jártunk
- egy bevált módszertant legálisan megkaptuk a Stanford Egyetemről (USA)
- egy hazai iskola már előttünk alkalmazta e módszertant, hurrá.
És mégis pofára estem. Miért? Mi a fene kellett volna még?
Hiszen a 10 iskola átalakítása sikeres volt.
Akkor hol lehetett még elbukni?
1. Az átalakítási rendszerben érdekelt pedagógusok összeugrásával.
2. Az oktatási tárca végtelen időhúzásával.
Pedig a Tudományos Akadémián még nagy „csinnadratta is volt”. Majd az oktatási tárcánk vezetője fogadta a Stanford Egyetem vezető oktatóját A. Lotan Rachel-t, e módszertan egyik kidolgozóját.
Ebben a kavalkádban Éva volt, aki végig, vagy még azon túl is kitartott. Ő volt az, aki a 10 iskolában vállalta a minőségbiztosító szerepét.
Közel 20 éve tart Évával a kapcsolatunk. Éva támogatásával nyertünk EU pályázatot is. Ő volt képes megfogalmazni a roma gyerekek zeneértésének alapjait. Ezekre az alapokra építettük fel a hátrányos helyzetű gyerekek nyelvoktató rendszerét. Az EU kifizette a pályázati díj 116 millió forintját, a nyelvoktató rendszert államunk át is vette, majd e rendszer fenntartását beszüntette.
Összefoglalva, az EU, a Magyar Állam és a KÜRT összesen legalább egymilliárd forintnyit dobott ki az ablakon olyan célból, amit fialtatni kellett volna és százmilliárdokat kellett volna mára aratni.